Neve_letlen*

Itt ez a füzet, meghúzom a Margó_t
Rita_tós papíron csüngék szavaim
mert hiába a blog, ha megcsal A_nett
tőlem jöhet a következő Kármen_et

Viola_lélok a látványtól
s mégis Kinga_dozom.

Agyam masszív Kata_Marán
bár Angéliká_n maradnék
agyam súrolta Sarolta
ugyan, nekem könnyű
csak simán Mira_dírozom.

Szívem több sebből Gyöngy_vér
para_Zita lelkem kicsit Nárcisz_tikus.

Irma_gja Beáltal
benned, magom dalolna, Magdolna.

No_émit mert, az csak ámít
belőlem lakmározzott Evet_kend!?

S nekik mégis hagytam, magam.
(magöml)

Hiába lám
hűséges Fatimé_nesem szanaszét röppent
oly szolid, szabad a szeretet
inkább
s, mert gyenge volt a gyeplő,
megcsalt.

Eli_Te csalfa!
Mégis ő hisztizett,
pedig oly édes, békés volt, nedűje Itala
szinte lapkra osztott,
s neki nálam kellett k_Anasztáznia.

A mai napig,
azon a Csilla_gporos éjjelen
Kamillá_zoom,
de Mia francért
mert hiába lettem én Zsó_fia
ha már a saját nemem sem tudom.